A megmunkálási minőség konnotációi és befolyásoló tényezői

Az ipari technológiai innováció és fejlesztés folyamatos felgyorsulásával a gépesített termelési mód fokozatosan felváltotta a kézi termelést egyes termelési területeken, különösen a feldolgozóiparban.Egyes fontos alkatrészek speciális használati környezete miatt, mint például a magas hőmérséklet és a nagy nyomás, az alkatrészek stabilitásának biztosítása érdekében az alkatrészek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó szabványoknak, ami magas szintű követelményeket támaszt a megmunkálási minőséggel szemben.A megmunkálási minőség alapvetően két részből áll: a megmunkálási pontosságból és a megmunkálási felület minőségéből.Csak a megmunkálás két fontos láncszemének szigorú ellenőrzésével lehet a megmunkálás minőségét jól ellenőrizni, és a mechanikai termékek minősége eléri a használati szabványt.

1. A megmunkálási minőség konnotációja

A megmunkálási minőség alapvetően két szempontot foglal magában: a megmunkálási pontosságot és a megmunkálási felület minőségét, amelyeket a geometria, illetve az anyag minősége befolyásol.

1.1 a geometria minősége a megmunkálás során, a geometria minősége befolyásolja a megmunkálás pontosságát.A geometriai minőség a termék felülete és a felület közötti geometriai hibára utal a megmunkálás során.Főleg két szempontot tartalmaz: a makrogeometriai hibát és a mikrogeometriai hibát.Általában a makrogeometriai hiba hullámmagassága és hullámhossza közötti arány nagyobb, mint 1000. Általában a hullámmagasság és a hullámhossz aránya kisebb, mint 50.

1.2 anyagminőség a megmunkálásban, az anyagok minősége a mechanikai termékek felületi rétegének és a mátrixnak, más néven feldolgozási módosító rétegnek a fizikai tulajdonságainak minősége közötti változásokat jelenti.A megmunkálás során az anyagok minősége befolyásolja a felület minőségét, ami elsősorban a felületi réteg munkakeményedésében és a felületi réteg metallográfiai szerkezetének változásában mutatkozik meg.Közülük a felületi réteg munkakeményítése a mechanikai termékek felületi fémrétegének keménységének növekedését jelenti a megmunkálás során a plasztikus deformáció és a szemcsék közötti elcsúszás következtében.Általában három szempontot kell figyelembe venni a mechanikai termékek megmunkálási keménységének értékelése során, nevezetesen a fém felületi keménységét, az edzési mélységet és az edzési fokot.A felületi réteg metallográfiai szerkezetének megváltozása a mechanikai termékek felületi fémének metallográfiai szerkezetének megváltozását jelenti a megmunkálás során fellépő forgácsolási hő hatására.

2. A megmunkálás minőségét befolyásoló tényezők

A megmunkálás során a megmunkálási minőségi problémák főként a vágási felület érdességét és a csiszolási felület érdességét foglalják magukban.Általában a megmunkálás minőségét befolyásoló tényezők két szempontra oszthatók: geometriai tényezőkre és fizikai tényezőkre.

2.1 forgácsolófelület érdesség a megmunkálásban, a vágófelület érdesség minőségi problémája főként két szempontot foglal magában: geometriai tényezőket és fizikai tényezőket.Ezek közül a geometriai tényezők közé tartozik a fő elhajlási szög, az al-elhajlási szög, a vágási előtolás és így tovább, míg a fizikai tényezők közé tartozik a munkadarab anyaga, a vágási sebesség, az előtolás és így tovább.A megmunkálásnál képlékeny anyagokat használnak a munkadarab megmunkálására, az anyagok fém plaszticitása hajlamos a deformációra, a megmunkált felület érdes lesz.Ezért a felületi érdesség csökkentése és a forgácsolási teljesítmény javítása érdekében közepes széntartalmú acél és alacsony széntartalmú acél munkadarabok jó szívóssága esetén általában szükség van a simítási és temperálási kezelés végrehajtására a befejezés között.

A műanyagok megmunkálásánál a forgácsolási sebesség nagymértékben befolyásolja a megmunkált felület érdességét.Amikor a vágási sebesség elér egy bizonyos szabványt, kisebb a fém plasztikus deformációjának valószínűsége, és kisebb a felületi érdesség is.

A forgácsolási paraméterek szabályozása során az előtolás csökkentése bizonyos mértékig csökkentheti a felület érdességét.Ha azonban az előtolás túl kicsi, a felületi érdesség nő;Csak az előtolási sebesség ésszerű szabályozásával csökkenthető a felületi érdesség.

2.2 csiszolófelület érdesség a megmunkálás során, a csiszolófelületet a csiszolókorongon lévő csiszolószemcsék bemetszése okozza.Általánosságban elmondható, hogy ha minél több homokszemcse halad át a munkadarab egységnyi területén, annál több karc van a munkadarabon, és a karcolások körvonala a munkadarabon befolyásolja a köszörülés felületi érdességét.Ha a bevágás kontúrja a munkadarabon jó, akkor a köszörülés felületi érdessége kisebb lesz.Ezenkívül a köszörülés felületi érdességét befolyásoló fizikai tényezők a köszörülési paraméterek és így tovább.A megmunkálás során a csiszolókorong sebessége befolyásolja a csiszolófelület érdességét, míg a munkadarab sebessége ezzel ellentétes hatással van a csiszolófelület érdességére.Minél gyorsabb a csiszolókorong, annál több a csiszolószemcsék száma egységnyi idő alatt a munkadarab területén, és annál kisebb a felületi érdesség.A csiszolókorong sebességéhez képest, ha a munkadarab sebessége gyorsabbá válik, a munkadarab megmunkált felületén egységnyi idő alatt áthaladó csiszolószemcsék száma csökken, és a felületi érdesség nő.Ezenkívül, ha a köszörűkorong hosszirányú előtolási sebessége kisebb, mint a csiszolókorong szélessége, a munkadarab felületét többször megvágják, a munkadarab érdessége nő, és a munkadarab felületi érdessége csökken.


Feladás időpontja: 2021. május 24